Ők azok akiket az egész világ ismer!
Még azis, aki nem lovas!
Kezdjük a legnagyobb magyar lovak/lovasok hirességekkel!

Kincsem

Élete során, két- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált.Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet.
Kincsem beceneve: ,,A csodakanca"
Magyarországon megtalálhatjuk a Kincsem lovasparkot!Tóth Béla életnagyságú bronzszobrot készitett a lórol!

Imperiál

1960. február 14-én született a kisbéri ménesben.
 Az aranyszőrű pej csődört már fiatalon félreismerték. A szakértők rossz véleményeket írtak róla, mivel nem volt "tipikus" telivér. A nagy termetű csókaszemű mén első ránézésre nem ígért sokat: homlokától a szájáig széles hókával díszített sárga szőre, élénksége és kesely lábai nem jellemzők a jó telivérekre. A hippológusok szerint az ilyen jegyekkel rendelkező lovak "puhák", sérülékenyek, nem szeretnek küzdeni, versenyző képességük sem jó.Imperiál egy fiatal trénerhez, Aperianov Zakariáshoz került, az ő keze alatt futotta be fantasztikus pályafutását. Már az első versenyeken rácáfolt a kinézetét illető babonára. 1962-1964 között - nem akadt ellenfele a versenypályán, Magyarországon veretlen maradt. 26-szor startolt, 21-szer nyert.Megnyerte az Osztrák Derbyt, a Magyar Derbyt, a Szocialista Országok Nagydíját, kétszer az Ausztriai Díjat. Legnagyobb sikere egy 2. helyezés a Baden-Badeni Nagydíjon. Már a 2 évesen megnyert Ausztriai Díjbeli 6 hosszas győzelmére felfigyeltek a szakértők. Abban az évben futott Prágában, sőt Magyarországon is győzött.

Overdose(Dózi)

 Az utóbbi évek legsikeresebb magyar színekben versenyező lova,pályafutását a szakértők Kincsem, a „csodakanca” életéhez hasonlítják. 2008. decemberében a világranglista harmadik helyén állt, Európában a legjobb eredményt elérő ló volt.  Nevét a tulajdonos Lilla nevű lányának köszönheti; jelentése „túladagolás”. Mivel az Overdose nevet túl hosszúnak találták a lovászok, a Dózi becenevet adták neki.Tulajdonosa Mikóczy Zoltán szlovákiai magyar üzletember, aki a lóvásárláskor még nem tudta milyen kincset talált. 2006 novemberében Angliában, a híres newmarketi árverésen talált rá gazdája, aki a mérsékelt licitálás során egyedül tett komolyabb ajánlatot. A külsőre szinte jelentéktelennek tűnő lovat mindössze nyolcszázezer forintért, kb. 3000 euróért (2000 guinea) vásárolta meg - jelenlegi becsült értéke 5 millió euró, mintegy 1,5 milliárd forint.
Énis láttam Dózi egyik futamát és lenyűgöző ló!

"A ló a tüdejével fut,
a szivével küzd
a jellemével győz."
 
"... A bajnokok bajnoka vagyok. Ha futok, remeg a föld, az ég megnyílik és halandók ujjonganak. Ez a diadal útja. Tiszteletkört teszek a tulajjal aki virágos takarót tesz rám ..."

 

 

 

Aranyos  
Minden idők legjobb hazai ugrólova

A nagy egyéniségek alakját gyakran teszik meg legendás történetek főszereplőjévé. A szájhagyomány megtörtént epizódokat kerekít „story”-vá, sejtelmes nimbusszal díszítve a Nagy ő-t.

1944. őszét írták amikor, a kis akácos falut, Tiszaszentimrét is elérték a harcok.
A még választott kort el sem ért sárga kis csikó szaladt sokáig nyerítve az egyik lovasszázad után, ahol anyja nyereggel és lovasával a hátán szomorúan bandukolt, állandóan hallva kis csikója síró nyerítését. A lépést ügetés váltotta fel, amit egy idő után a sárga csikó már nem bírta erővel, a ködös őszi estében végleg árván, egyedül maradt, teljes testében remegve, végleg elcsigázva. Hajnalodott, amikor, az alig világított szürkületben, magához hasonló sárga csikót pillantott meg, akivel a következő éveket, jóban – rosszban együtt töltötte el.

Még nem voltak kétévesek, amikor egy parasztcsalád jóvoltából hámot tettek rájuk, dolgozni kellett, a kegyetlenül nehéz, megerőltető, mindennapi munkában. Később, egy kisújszállási szódáshoz került, ahol még nehezebb munka következett, a szódásüvegekkel megrakott kocsi húzása a földutakon még nehezebb lett.

A háborút követő években a rendőrség igyekezett feltölteni megtizedelt lóállományát, különböző vásárokon a felvezetett lovakból kiszemelt egyedeket vásárolta meg. A kiskunmajsai vásárban több lovat kínált eladásra egy szódavízárus. Az egyik, egy kis sárga,- aki még a kocsiba fogva is mindenáron ugrani akart -, a sok ajánlgatásra végül is elkelt.
A vékony, alig 165 centiméter magas lovacska láttán nem csapott túlságosan magasra a hatóság vásárlókedve, de végül is a kis sárga, beosztást nyert a kiskunhalasi rendőrség parancsnokságán. Heves vérmérsékletű, nehezen fegyelmezhető ló volt, arányait meghazudtolóan vakmerő, akadályt nem ismerő vadóc. Akit csak lehetett, megharapott, feldöntött. Nehezen is akadt rá lovas, a hosszú életre vágyok kissé tartottak tőle.

Először az örkényi lovasiskola tiszti továbbképző tanfolyamára helyezték, majd Tatán a londoni olimpiára készülő öttusázók edzőpartnere lett. Később, a Kossuth Akadémián indult először versenyen, Tokaji Mihállyal a nyergében. Izmosodott, felcseperedett, sárga szőre fényesedni kezdett, el is nevezték Aranyosnak. A Bástya, majd a Dózsa SE színeiben eleinte hajlamainak megfelelően távol- és magasugró versenyeken csillogtatta rendkívüli képességeit. Első komolyabb lovasával, Szatola Alberttel 207,- illetve 224 centiméteres ugrást is produkált, mert mindene az ugrás volt. Sori, mert csak így becézték Aranyost, számtalan magyar bajnoksághoz segítette Szatola Albertet, akit az ismeretlenségből nemzetközi hírnévhez juttatott. Szatola, fékezhetetlen, bravúrokra hajlamos ösztönei rokonlélekre találtak Aranyosban, és amíg a vakmerőség és nyers ütemérzék elégséges, addig a páros nagyszerű teljesítményekre volt képes.

Aranyos nemzetközi szerepléseit Bukarestben kezdte meg 1953-ban és ekkor két első hely megnyerése, fűződik az együttes nevéhez. Aranyos mellett a korszak kitűnő képességű lovai voltak, mint Hóvirág, Bársony, Léva, Higany, hogy csak a legjobbakat említsük, olyan lovasokkal, mint Somlay Lajos, Hajdú, Márkus, Karcsú Imre, aki később Aranyost örökölte Szatola távozása után. Az 1956-os évi stockholmi verseny előtt / a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint a Melbourne-i olimpia lovas-versenyeit Európában, Stockholmban bonyolították le / az NDK–ban, Lengyelországban, majd Stockholm után Helsinkiben is helyt állt a kisebb vetélytársakat felvonultató versenyeken. 1956-ban, Stockholmban, a háború utáni első olimpiai versenyen, amelyen magyar ugrólovasok is részt vehettek,- nemzetközi versenytapasztalatok nélkül indultak -, ahol, sem lovas, sem ló nem látott olyan színvonalú pályát, melyen versenyezniük kellett, nem szólva a fölényes tudású ellenfelekről.

A pályán csak a rendkívüli ugróképességű Aranyos jutott végig, Szatolával. Szondy és Somlay nem ért el eredményt. 1957-ben, Szatola után, Hajdú József próbálkozott, és élete első külföldi versenyén, Zágrábban, a város Nagydíjáért folyó vetélkedésben harmadik lett. Lipcsében, a Nemzetek Díjában, Aranyos lovasa, már Karcsú Imre, vadászugratásban két első helyet szerzett. Az 1958-as versenyszezonban Karcsú Imre, Aranyossal az év legjobb ugrólovasának bizonyult, Móra László előtt. Karcsú Imre, melegszívű, csendes, szorgalmas ember volt. Szerette őt, talán jobban, mint a másik, de kihívások is nagyok voltak. És most is jöttek a sikerek: 1959. Wroclav, a Nagydíj és a Nemzetek Díja, Budapesten ugyancsak, 1959. Budapest, a Poussance 190-nel elért nyerése, a közönség mámoros ünneplése mellett. A magyar lovasválogatott másik jelentős állomása az európai lovasfőváros, Aachen volt. Mórát és Karcsút a már félelmetes ellenfélnek ismert d’Inzeo – fivérek kétszer is csak nagy nehezen szorítják maguk mögé a második helyre. Lipcsében és Budapesten is kiemelkedő győzelem. És készülődés az olimpiára, Rómába. 1960-ban mindenki Róma lázban ég, lovasaink sem kivételek természetesen.

Előtte egy hivatalos nemzetközi verseny Torinóban, ami egyben válogató verseny is, Somlay, Suti, Móra, Szabados, Hajdú, Karcsú és Bábel részvételével. A külföldi szaklapok által a "meglepően jó magyar csapat " az olaszok és a nyugatnémet lovasok után, harmadik a Nemzetek Díjában, majd ezután Rotterdamban, a nemzeti rangot adó Nemzetek Díjában, a magyar válogatott, Karcsú-Aranyos, Somlay- Okulj, Móra – Szertelen, Suti – Széplány révén, a második helyen végez.

1960 Róma. Az egyéni ugróverseny a Piazza di Siena régi római arénájában, a csodálatos antik levegőt árasztó római versenypályán. A magyar csapatban Karcsú Imre Aranyossal, és Suti István Széplánnyal eséllyel indult. Somlay lova, Okulj és Móra Szertelenje viszont ilyen óriási teljesítményre nem volt alkalmas.
A kitűnő formája tetőpontján lévő Aranyos, aki ugyan már nem tartozott a fiatal lovak közé, de rendkívüli képességei feledtették 15 évét. Készült rá, több olimpia nem telt ki életkorából, hiszen a ló élete is véges. Talán most sikerül, és sikerül „ Sellő” –t is megelőzni, aki bronzérmes volt Berlinben. Karcsú és Aranyos a magyar színek győzelméért akart harcolni és győzni.
Nagyon nehéz volt a pálya, de erre már tudatosan készültek fel, a tapasztalatok birtokában.
Aranyos impozáns formában, kitűnően kezd. A pálya feléig csak 4 hibapontja van, ami nagyon jó előjel a többi versenyző összehasonlításával is, azon a pályán, ami sokak állítása szerint az eddig épített legnehezebb versenypálya. És ekkor történik a tragédia. Karcsú az óriási idegi megterhelés súlya alatt egy pillanatra kihagy, nem kerüli meg a fordulózászlót és kizárják. Róma tündöklő azúrkék ege pillanatra elsötétült a magyar szemek elől. Szertefoszlottak a remények….

Aranyos ezek után nyugdíjba ment. Amivel mostoha sorsa adós maradt, amit elmulasztott, azt a sportbarátok megadták számára: a kerteskői ménesben legelhetett, szaladgálhatott az életre, versenyre készülő csikókkal. Élete színes, változatos volt, nem rajta múlott, hogy az ugrósportban nem érhetett el Kisbér és Kincsem nemzetközi diadalát megközelítő sikereket.
Aranyos lelke elvágtatott az éjszakába, ahol a fényes csillagok között örök megnyugvásra lelt, szíve a bábolnai Pipaszár erdő T – tisztásán alapított Híres Lovak Temetőjében pihen.

 

"Nincs szebb dolog, annál, mikor sóhajotok egyszerre csendül, szívetek egyszerre dobban, mikor hevesen verő szívvel, az akadályok elé néztek, ugyanaz fut végig bennetek. "

 

Jean-Francois Pignon

Az ember, akinek specialitása, hogy feláll szabadon vágtázó lovainak hátára. Aki autodidakta módon sajátította el a természetes lókiképzést. Akinek bemutatói európa szerte hatalmas sikert aratnak. Ki is az a Jean-François Pignon?

1968 december 18.-án született a nyugat Franciaországbeli Chalones sur Loire városában. Idén lesz 40 éves, és immár több, mint 24 éve szórakoztatja produkcióival egyre gyarapodó közönségét.Kamasz korában nem foglalkozott különösebben a sporttal - a foci és a futás érdekelte valamennyire. Aztán egy új jövevény teljesen felforgatta életét: Az apja, André egy Gazelle nevű egyéves kancacsikóval ajándékozta meg.A fiú és az egyéves csikó között azonnal különleges kapcsolat alakult ki. Órákat játszottak, még iskolába is együtt mentek. Jean-Francois, bár nem tudott róla, a lókiképzés természetes útjára lépett.A lovazás lett az élete: létrehozott egyik testvérével egy vállalkozást, mellyel lovas akrobata szerepet vállaltak különféle lovas-bemutatókban, valamint egy Tell Vilmosról készült filmsorozat több epizódjában is szerepeltek.

1987-ben egy francia élményparkban léptek fel. Mikor visszatértek a lovas show-k világába, egy új taggal gyarapodott a csapat: megszületett Salsa, Gazelle lánya.

1991-ben Jean-Francois első alkalommal mutatott be Avignon-ban egy olyan programot, „Cheval Passion” címmel, ahol a lovain semmilyen szerszám nem volt. Ez indította el a siker útján: sorra érkeztek felkérések a világ leghíresebb lovas fesztiváljairól, Veronából, Párizsból, valamint lovas versenyekről, találkozókról.

Ebben az időben a testvérek útjai különváltak. Jean-François 1993 óta lép fel külföldön is, legtöbbször Németországban, ahol a közönség lelkesen fogadja szabadon idomított lovait. A legnagyobb lovas eseményekre kap meghívást, Essenben az Equitana-n, a világ egyik legnagyobb nemzetközi lovas vásárán ötször lépett fel. Pályafutása során 15 országban tartott bemutatót, olyan nagyvárosokban, mint Berlin, Bécs, Zürich, Barcelona, Sevilla, Oslo, vagy London.

2003-ban már nyolc lóval lépett színpadra. Előadásait mindenekelőtt lovaira szabja, szinte elképzelhetetlen szintű bizalom épült ki közte és lovai között. Az utóbbi években arra is vállalkozik, hogy tudását megossza másokkal, bemutassa képzési módszerét a világ minden tájáról érkező tanítványainak.

A közelmúltban új előadást mutatott be Le Pardon (A megbocsájtás) címmel, amely nem más, mint egy lovas musical, francia musical színészek és nyolc zenész közreműködésével. A produkciót, mely az alkotó szerint a béke üzenetét van hivatva közvetíteni, eddig több, mint 100 000 ember látta.

Jean-Francois Pignon és szabadon dolgozó lovainak előadása színtiszta költészet, érzelem és humor. Idén először a Lovas Világkupán a magyar közönség is láthatja őket.

 

Monty Roberts (Suttogó)

Monty Roberts, sokan úgy ismerik:A SuttogóKönyv és film is készült a Suttogóról.Monty Roberts, akit úgy ismerünk, mint a férfi, aki figyel a lovakra (az igazi suttogó), kivételes életet él. A bajnok lovak díjnyertes trénere, bestseller író, hollywoodi kaszkadőr, 47 gyermek nevelőapja (a három sajátja mellett), és a világszerte ismert ló kiképzési technika, a csatlakozás (Join-Up) létrehozója, Monty Roberts kései éveiben akár a babérjain is ülhetne - de az nem ő lenne.

 

Roberts számtalan díjat nyert, a sajtó világszerte közvetítette munkáját, kiadott három New York Times bestseller könyvet, II. Erzsébet angol királynő számos lovas szakemberét képezte ki Londonban, és tiszteletbeli doktorátust kapott a zürichi Egyetemtől. De ha meg akarjuk keresni Montyt, nem a Santa Ynez völgyében a legelők és kiképző farmja felett magasan épített házának karosszékében fogunk rátalálni.

 

A férfi, aki meghallja a lovakat, valószínűleg inkább a világ valamelyik részén hirdeti az erőszakmentesség üzenetét. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy fiatalkorú bűnelkövetőknek szánt intézményben beszél az eltévelyedettekkel, a 15000-ik lovat szelídíti meg egy bemutatóján, Solvangben tanítja a Monty Roberts Nemzetközi Oktató Központ (MRILC) növekvő számú diákjait, vagy az 500 leggazdagabb cég egyikének vezetői hallhatják tanácsait.

 

iért reagált több millió ember az élet különböző területeiről a PBS által készített műsoraira, a könyveire, a lovas bemutatóira és sajtómegjelenéseire ilyen hévvel? Mi teszi Monty üzenetét ennyire ellenállhatatlanná, hogy mindenki, a CIA-től kezdve a Volkswagenig, meghívja ezt a egyszerű cowboyt, hogy élettapasztalatairól beszéljen vezetőknek és igazgatóknak?

Talán a személyes tapasztalat tagadhatatlan erejéből fakad, aminek során túl sok lovat látott erőszakos, hagyományos módszerekkel betörni. Talán az, hogy ő maga is erőszakkal teli gyerekkort élt meg.

Monty gyakran emlegeti, hogy az a célja, hogy a világot a lovak és emberek számára is jobb helyként hagyja itt, mint amilyennek azt találta. Energiával és lelkesedéssel telve minden reggel, általában távol az otthonától, egy messzi város szállodájában, távol a lovaitól, a családjától és a farmjától, azért kel fel, hogy tovább beszéljen... és figyeljen.

Monty akkor tanult meg a lovakra figyelni, amikor vad musztángokat tanulmányozott Nevadában 13 évesen. Míg a Salinas Rodeó Szövetség Vadló Versenyéhez kellett befognia a musztángokat, volt alkalma órákon keresztül csendben figyelni őket, ahogy egymással kommunikáltak. Hamarosan rájött, hogy egy észrevehető, hatékony és kiszámítható testbeszédet használnak azért, hogy határokat szabjanak az egyedeknek, hogy kimutassák félelmüket és bosszúságukat, nyugodtságukat vagy szeretetüket. Egy, az ő és a lovak életét megváltoztató pillanatban Roberts rájött, hogy e néma nyelv felhasználásával a lovak kiképzése sokkal hatékonyabban és emberségesebben kezdődhetne el, és valódi együttműködést alakítana ki ember és ló között. Később az együttműködés pillanatát Join-Upnak, Csatlakozásnak nevezte el, és azóta is ez szolgál egész, lovakkal és emberekkel való munkája alapjául.

A vadlovak közötti ráeszmélés után Roberts hazatért a családja által a Salinas Rodeó Versenypályán vezetett lovasiskolába. Ott nőtt fel úgy, hogy látta, amint apja nap mint nap fájdalmat, irányítást, félelmet és kényszerítést alkalmazó hagyományos módszerekkel töri be a lovakat. Új tudását és nézőpontját próbálgatva, Monty új felfedezését gyakorolta, amiért rendszerint megbüntették, mivel azokkal apja hagyományos módszereit kérdőjelezte meg.

Montyt azonban nem lehetett eltántorítani, és bajnok western lovas lett. Hollywoodi hírességek lovas kaszkadőreként dolgozott, például Elizabeth Taylor dublőre volt a National Velvet című filmben, és még sok másikban is. James Dean-nel is dolgozott az Édentől Keletre című film előkészületei és forgatása alatt.

Monty jövőjét csak a lovakkal való munkában tudta elképzelni - hihetetlen karriert indított el a telivér versenylovak világában. Az évek folyamán sok bajnokkal dolgozott (köztük a híres Alleged-del), és 1966-ban nyitotta meg kiképző központját 623000 m2-n a Santa Ynez völgyben. Ő és felesége, Pat, elképesztő sikereket értek el telivér lovak kiképzésben, és vezető consignorok voltak a kétévesek versenyében a Hollywood Versenypályán 18 éven keresztül. Még ma is Monty és Pat irodájának falait díszítik azok a művészeti tárgyak, újságkivágások és egyéb emlékek, amelyeket a versenypályák kapcsán gyűjtöttek össze.

Míg a házaspár három saját gyermekét nevelte, Pat és Monty befogadott 47 nevelt gyereket is. Sokan közülük a mai napig visszatérnek a Flag Is Up Farmsra látogatóba, és megköszönik Patnek és Montynak, hogy gyökeresen megváltoztatták életüket. Ma Pat és Debbie lányuk (férjével Tom Loucks-szal) vezetik a sokoldalú és nemzetközi családi vállalkozást a Flag Is Up Farmson lévő irodájukból.

Az 1980-as évekre Roberts és tágabb családja a farmon élték boldog életüket és szorgalmasan gyűjtögették a versenylovakkal elért sikereket. Aztán egy telefonhívás újra gyökeresen megváltoztatta Monty életét.

A hívás II. Erzsébet angol királynő irodájából érkezett, aki szintén lelkes lovas. Hallott Roberts munkájáról és meghívta, hogy mutassa meg az alkalmazottainak a Csatlakozás (Join-Up®) módszerét. A királynőt annyira lenyűgözte a bemutató, hogy sürgette Montyt, írjon egy könyvet. Ez lett Az igazi suttogó (The Man Who Listens to Horses).

1996-ban jelent meg Az igazi suttogó (The Man Who Listens to Horses) és világsiker lett. Majdnem 5 millió példányban kelt el. Hirtelen Roberts és kiképzési módszere reflektorfénybe került. A farm telefonvonalai szüntelenül égtek, és a média keményen harcolt, hogy csak egy interjút is kicsikarjanak tőle. Azonban ami fontosabb volt, hogy lovasok százezrei hallották meg az üzenetet, hogy létezik másik út.

A PBS és BBC televíziós csatornák dokumentumfilmeket sugároztak munkájáról, még négy könyvet jelentetett meg, amelyek szintén bestsellerek lettek, és a világ országai fordításaikban adták tovább az üzenetet arról, hogy az erőszak soha nem válasz. Az elmúlt néhány évben Monty csak az Egyesült Államokban 1.6 millió dollárt gyűjtött össze lovakkal kapcsolatos jótékonysági célokra, többek között terápiás lovaglást kínáló szervezetek számára.

Monty még mindig látható szerte a világon, ahogy a Csatlakozást (Join-Up®) bemutatja. Negyedik könyve, a From My Hands to Yours: Lessons from a Lifetime of Training Championship Horses, tankönyv formában adja át a Csatlakozás kiképzési elveit. Iskolája, a Monty Roberts Nemzetközi Oktató Központ (the Monty Roberts International Learning Center, MRILC) a Flag Is Up Farmson, több mint 140 diákot képzett csak a tavalyi évben, hogy erőszakmentes technikáját alkalmazzák saját lovaikkal is. Az iskolát a Join-Up® International Inc. vezeti, ami azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Csatlakozás elvei az elkövetkezendő generációk számára is elérhetők legyenek.

Monty soha nem felejtette el, mit tanult a lovaktól. Ötödik könyvében meséli el az általa legkedvesebbnek tartott lovak történeteit, amelyeket több tízezer olyan ló közül kellett kiválasztania, amelyekkel dolgozott. A Lovak az életemben azon lovak dicsőítése, akiktől a legtöbbet tanulta, és azoké is, akik a legnagyobb benyomást tették életére és szívére.

Monty ma is kitart célja mellett: „hogy a világot a lovak és emberek számára is jobb helyként hagyja itt, mint amilyennek azt találta."

 

Oldal: Hires lovak/lovasok
Minden ami ló! - © 2008 - 2024 - lillatina.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat